KALOTASZEG CD-ROM

Az anyag tartalmazza a települések történeti és népességi adatait, a templomok leírását. Mindezekről természetesen fénylépanyagot (összesen mintegy 2600 eredeti képet) és többnyire videofelvételeket is közzétettünk.
 A szövegek jelentős részét Miklósi-Sikes Csaba írta, nagyrészt ezen a CD-n jelentek meg először.
Áttekintjük részletesen a kalotaszegi népművészet, népi építészet alapjait is. A népviseleteket, festettbútorokat bemutató részek különösen gazdagon illusztráltak.
 
Ára: 3200- Ft + postaköltség
A CD-n az alábbi településekről található leírás és képanyag:
A CD részletes bemutatása:
A Kalotaszeg CD-ROM indításakor egy szép indítókép tárul elénk amelyen felsorolásszerűen látható, hogy miről is olvashatunk ebben az igényesen megszerkesztett programban. A CD-t azon kívűl, hogy rengeteg hasznos és érdekes tudnivalót tartalmaz már csak azért is érdemes végigböngészni, mert a témájából adódóan rendkívűl színes képanyaggal is rendelkezik. A 2600 eredeti fotó mellett az anyagot kb. egy órás videófelvétel is színesíti. A szerkesztőknek ebből a szempontból nem volt nehéz dolguk, hiszen Kalotaszeg rendkívűl gazdag tájegység, amelynek falvai páratlan kulturális értéket őriznek. (balra lennt a nyitókép látható)
Az első oldalról továbblépve, a Bánffyhunyad és Kolozsvár közötti út mentén mindkét irányban elterülő Kalotaszegről olvashatunk egy rövid bemutatót. A bevezetőben a szerző leírja célját miszerint a CD-ROM legfontosabb célja a települések többségére kiterjedő áttekintés amely a műemlékeken kívűl bemutatja a népi építészet értékeit valamint a népművészet, a ruhák, varrotasok jellegzetességeit is. Mivel ezen a festői szépségű tájon még mai is nagyon sok középkori templom áll - amelyek egy részét ugyan a reformáció alatt átalakítottak - van miből választanunk. A CD 62 kalotaszegi település adatait és fényképait tartalmazza.
A bevezető részből továbblépve az "Útjelző"-ben (tartalom) találjuk magunkat, ahol láthatjuk, hogy miként van felépítve a program. A nyolc fő tartalmi rész (A Kalotaszeg, Települések, templomok, Történelem, Népi építészet, lakóházak, Gazdálkodás, háziipar, Festett bútorok, Ruházat, népviselet, varrottas, CD-ről) mellett azt is láthatjuk, hogy az egyes menük milyen további témákat tartalmaznak.(jobb oldali kép)
A fő tartalmi részek látszólag "külön programként" működnek. Ha kiválasztjuk bármelyiket ismét egy bevezető képernyőt láthatunk rendszerint egy az aktuális fejezethez tartozó gyönyörű képpel.
A "Kalotaszeg" menüben természetesen magáról Kalotaszegről olvashatunk, csak most bővebben mint a bevezető részben. Megtudhatjuk a név származását, első írásos emlékeket és, hogy hány kisebb tájegysége van kalotaszegnek. A tájegységekhez tartozó falvak is fel vannak sorolva, és a falu lakossága is részletezve van nemzetiségük szerint. (magyar, vegyes vagy román) Természetesen nem maradhatott ki ebből a fejezetből ennek a csodálatos vidéknek az első tudományos kutatója, Jankó János sem.
A "Települések, templomok" részbe lépve máris egy a fentebb említett különálló bevezető képet találunk, amely egy csodás templomrészletet ábrázol. (jobb oldali kép) Belépve a menübe egy 5-10 mondatos általános tudnivalókat tartalmazó bevezető rész olvasható. Mellette helyezkednek el a fejezetben található további al-fejezetek. Ilyen fejezetek például a "Települések listája" és a "Térképvázlat". Ez a két fejezet szorosan kapcsolódik egymáshoz is, hiszen ha a listából kiválasztott településre kattintunk, akkor egy teljes kép látható, onnan is továbblépve pedig egy pár mondatos leírás található a választott faluról. A térképvázlat fejezetben egy részletes térképet találunk, ahol ugyanúgy kiválaszthatjuk a helységeket mint a listából, és ugyanoda is jutunk el.
A sorban következő almenű a "Falfresók". Miután továbbléptünk a "hagyományosan" szép kezdőlapon (mert még az almenükhöz is így jutunk be) egy leírást találhatunk a kalotaszegen megtalálható falfreskókról. A leírások tartalmazzák a freskók fellelhetőségét és történetét is. Ehhez a fejezethez természetesen egy képtár is tartozik, ahol ha kiválasztjuk a kívánt képet akkor nagyban is megcsodálhatjuk a freskórészletet, ami alatt fel van tüntetve a település neve ahol megtalálható. (alsó kép: részlet a Falfreskók képtárából)
A "Fatemplomok, haranglábak" és az "Ortodox fatemplomok" almenük is ugyanazon az elven működnek mint az előző menü, vagyis a leírások mellé képtár is párosul mindkét esetben. Az 1930-as években Balogh Ilona munkája alapozta meg a kalotaszegi fatemplomok számbavételét és szerencsére a későbbiekben is akadtak akik foglalkoztak ezekkel a történelmi jelentőségű épületekkel.
A "Festett asztalosmunkák" és a "Reformáció templomai" almenük kerültek a fejezet végére, amelyek közül az elsőben a kalotaszegen ismert asztalos-mesterek vannak felsorolva, külön részletezve az Umling asztalos családot akiknek a legtöbb munkája maradt az utókorra. Emelett a 17. és 18. századi munkákról is szól ez a fejezet. Az utosló menüben a XVI. században erdélyben is viharos sebességel terjedő reformáció hatását olvashatjuk el a templomok vonatkozásában.
(jobb oldali kép: részlet a "Fatemplomok, haranglábak" illusztrációjából)
A "Történelem" fejezet csakúgy mint az előző, nyolc almenüt tartalmaz (A települések kialakulása, A tájegység bemutatása, A 16. század és a reformáció, A fenesi csata, A 18. század, 1848-49-ben, Települések a 19. század végén, Életrajzok, családok) Mind a főcím mind az almenük alapján kitalálható, hogy a programnak egy "csak" szöveges részére érkeztünk. A "Települések kialakulása" almenüben a falvak és lakosainak legfontosabb sajátosságaira tér ki a szerző, mivel Kalotaszeg leginkább néprajzi fogalom. Természetesen azért a legjelentősebb történelmi események sem hiányoznak belőle. A "Tájegység bemutatása" érdekes leírásából többek között megtudhatjuk az eredetileg nem egységes tájegység kialakulását, hány faluból áll a körülbelül a 15. századra néprajzi egységgé váló Kalotaszeg. A "16.század és reformáció" menüben rövid leírást találhatunk a mohácsi csatavesztés, majd az 1548-as tordai országgyűlés erdélyre nézve sajátos következményeiről. A "Fenesi csata" leginkább nem magával a csatával, hanem inkább az erdély számára tragikus következményekkel bíró törökök győztes hadjáratával foglalkozik. A "18. század" sem tartozik erdély fénykorához, az ellenreformáció válaszút elé állította a református egyházakat (ami nagymértékben hozzájárult a fatemplomok kialakulásához), később a labancok pusztításai hagytak mély nyomot a területen. "1848-49"-ben fejezet a szabadságharc helyi vonatkozásaival foglalkozik. Bár a szabadságharc legnagyobb csatái elkerülték kalotaszeget, a román szabadcsapatok állandó veszélyt jelentettek a területre, ennek áldozata lett például Vasvári Pál őrnagy is az egységével együtt. A "Települések a 19.század végén" menü száraz adatokat tartalmaz: Felsorolja a településeket, lakosai számát összesen, majd nemzetiségekre bontva is. Az utosó "Életrajzok, családok" fejezetben 13 család közül választhatunk, akikről több-kevesebb információt olvashatunk.
(jobb felső kép: A Történelem menü kezdőlapja, a jobb alsó képen részletet láthatunk ugyanennek a fejezetnek a tartalomjegyzékéből)
A "Népi építészet, lakóházak" fejezet tartalmazza a legtöbb (11) almenüt, amelyeknek egy részéhez képgaléria is tartozik. A "Települések szerkezete", a "Telek", a "Lakóházak" és a "Parasztházak" oldalakon egy-egy rövid jellemzést olvashatunk a címekben szereplõ témákról. A "Tetõszerkezetek" az elõbbieknél részletesebb formában ismerteti a zsupfedeles házaktól a városiasodás következtében is megváltozott tetõszerkezeti megoldásokat. A fejezetet idézetek és illusztrációk is színesítik. (bal alsó kép)
A "Kapuk, tornác, ablakok" is részletesen foglalkozik a címben szereplõ épületelemekkel, melyek részletesen a következõk: utcaajtó, kapu, utcapad, ajtó, tornác, ablak. A "Szilárd falszerkezetek" egy rövid ismertetést ad a témáról az 1960-as évekig. Az "L alaprajzú házak" is egy rövidebb ismertetõt tartalmaz a parasztság polgárosodásának, a házak kivetelezésére való hatásáról. A "Téglaoszlopos házak" nem véletlenül a következõ menü, hiszen körülbelül egy idõben terjedtek el a térségben mint az "L alakú" házak. Ez a rész is tartalmaz illusztrációkat. Az "Új épületek" az 1960-as évek utáni urbánus elveket hírdetõ állam hatására, a hagyományokkal szakító épületszerkezeteket mutatja be, képi segítséggel. A "Díszítések" az utolsó menü, amelyben idõrendben olvashatunk arról, hogy milyen díszítéseket, hol helyeztek el az adott idõszakokban, majd milyen külsõ és belsõ hatások miatt változtak meg ezeknek a módjai. Külön képgaléria van az épületek, a kapuk, tornácok és az oromfalak, díszítések menükhöz is.
A "Gazdálkodás, háziipar" fejezet az egyik legérdekesebb része a CD-nek. Külön oldalakon foglalkozik a címben szereplõ, plusz az Ipar, kereskedelem, turizmus témájával is. Itt nincsenek almenük, egyszerûen végiglapozhatjuk a témákat, melyekhez gazdag képanyag is párosul. A gazdálkodás oldalon a földmûveléssel (mint fõ ágazat), és az azon történõ változásokkal, a háziipar oldalon természetesen a szövés és a varrottasok készítésével foglalkozik az anyag, hiszen a régi idõktõl napjainkig sok ember megélhetését biztosítják ezek a szép munkák. Az ipar, kereskedelem, turizmus oldal többek között taglalja a háziipar és a kereskedelem fejlettségének kapcsolatát. A vasútvonal megépítése után a háziipart tönkretette az igénytelenebb de olcsóbb árukínálat. Az utóbbi idõkben szerencsére jól érzékelhetõ a turizmus fejlõdése a térségben.
A "Festett bútorok" az elõzõ fejezethez hasonlóan nem tartalmaz almenüket, egy oldalban taglalja a hagyományos bútorokat és egy másikban a kisebb tárgyakról, munkaeszközökrõl ír. Ami ezt a fejezetet igazán érdekessé teszi, az nem más mint a rendkívül gazdag képanyaga. (balra és lennt)
A "Ruházat, népviselet, varrottas" fejezet hat almenüt is tartalmaz, amiben viszont hasonlít az elõzõ részhez, hogy itt is rengeteg képanyag áll rendelkezésünkre. A programnak ez a része külön foglalkozik a "Férfi viselet"-tel, amelyben fel is sorolja melyek azok a ruhadarabok, amelyek részei a hagyományos öltözködésnek. Ezt követi a "Nõi viselet", amelyet sokan máig is a kalotaszegi népmûvészet csúcsának tartanak. Kriesh Aladártól is olvashatunk itt egy idézetet a kalotaszegi viseletrõl. A fejezet ezek után külön foglalkozik az "Ingek"-kel, majd a "Szoknyák, kötények, muszuj" menü már sokkal részletesebben foglakozik a címben szereplõ ruhadarabokkal. Ez nem véletlen, hiszen a kalotaszegi mondás szerint "Kalotaszeg addig tart, ameddig a muszuj ér". A "Kendõk, párták, hajviselet" részben pedig többek között azt is megtudhatjuk mi is az a dulandlé vagy más néven tulle anglaise. A hatodik, egyben utolsó rész a "Varrottasok". Ez a rész a híres kalotaszegi varrottasok háromféle elkészítési módját írja le. Egy külön oldal foglalkozik a felfedezésükrõl is, amelynek révén a kalotaszegi varrottasok gyors és átütõ sikert arattak Európa-szerte. (képek: lennt)

A "CD-rõl" fejezet egy oldalt tartalmaz, melyben felsorolja a szövegírókat, rajzolót, szerkesztõket és egyéb munkatársakat, a kiadót és elérhetõségeit.
Remélem ez a részletes leírás kedvet adott Önöknek ahhoz, hogy közelebbrõl is megismerkedjenek a CD-n keresztül Kalotaszeggel és azzal a rengeteg kinccsel amit ez a hihetetlenül szép környezetben elterülõ tájegység nekünk adományozott.